Ha nem lesz befektető, a város üzemelteti a zalaszentgróti fürdőt?

Császár József polgármester úgy véli, az, hogy a létesítmény működtetésére kiírt pályázat iránt sokan érdeklődtek, reményteli.

- Az elmúlt években kardinális ügy volt a termálfürdő, az ahhoz kapcsolódó fejlesztés. Sajnos az elmúlt ciklus képviselő-testülete rossz, megfelelő nagyságú tőkével nem rendelkező befektető mellett tette le a voksát, így nem épült meg sem a szálloda, sem az üdülőfalu. Elvesztegettünk négy évet, a konkurens létesítmények elhúztak mellettünk. Ez kétségtelenül nagy érvágás - idézte fel a múltat. - Sikernek könyvelhettük el, hogy hosszú huzavona után bíróság nélkül sikerült megállapodnunk a vállalkozóval, s új pályázatot írhattunk ki. Meglehetősen sok érdeklődő volt, jó néhányan elvitték az ajánlatcsomagot. Sokan szakmai segítséget ajánlottak, s a Magyar Turizmus Zrt. vezetője is támogatásáról biztosított bennünket. A kihívás - főként, hogy közbejött a recesszió - meglehetősen nagy, keressük a biztos megoldást.

- Közben a fürdő januárban három hónapra bezárt. Sokan úgy vélik, ez rossz előjel a jövőre nézve.

- Áprilisban kinyitjuk a fürdőt, amíg a magántőke nem jelenik meg, a város társasága működteti a létesítményt, a jó gazda gondosságával, nagyobb reklámmal.

- A fürdő büféivel ez egyáltalán nem sikerült, bukott a dolog. Hitelt vettek fel és jókora hiányt termeltek.

- A büfék önkormányzati üzemeltetésével kapcsolatos döntés nem volt kellőképpen előkészítve, a tervekbe hibák csúsztak, s a tapasztalatlanság is közrejátszott. Oda kell figyelnünk erre, jó lenne, ha a fürdőprojektet együtt, egészben tudnánk kezelni.

- Átütemezték az iparterülettel kapcsolatos elképzeléseket is.

- Mindenki tudta, hogy a tekenyei út mellett lévő terület elzártsága miatt nem lesz alkalmas a vállalkozások számára. Ezért azt eladtuk, s a zalaudvarnoki út mentén vásároltunk földet. Ott több cég letelepült, s várhatók újabbak is. Az infrastruktúra kiépítését hamarosan megkezdjük a részen.

- Ha már a vállalkozásoknál tartunk, mi a helyzet a munkahelyteremtéssel?

- Nem könnyű a helyzet e tekintetben, szerencse, hogy a városban - több milliárd forintot beruházva - megjelent egy multinacionális cég, mely ásványvizet palackoz. A foglalkoztatás, s egyéb támogatások mellett Zalaszentgrótnak jelentős nagyságrendű adót fizet, ennek is köszönhető, hogy az idén tízmillió forint körüli az önkormányzat működési hiánya. Az elmúlt évekhez képest ugyan jó számnak tűnik, ám a válság hatásai miatt gond is lehet a bevételi oldallal.

- Ahogy a szakközépiskola jövőjével, mivel egyre kisebb a létszám.

- Az alaphelyzet, hogy a város és a fenntartó megyei önkormányzat egyaránt működtetni kívánja az intézményt. A kis létszám miatt anyagilag is hozzájárultunk az iskola fenntartásához. Az intézmény vezetésének fontos feladata lenne, hogy az oktatási tevékenységüket, szolgáltatásaikat menedzselve eladja azokat a térségben. Ha ez nem sikerül, könnyen veszélybe kerülhet az intézmény jövője.

- Ami az egész térségnek gondot jelenthet. Zalaszentgrót tudta erősíteni körzetközponti szerepét?

- Betölti e szerepet, igen. Számos intézmény, szolgáltatás működik a városban, ami a régió lakosságát szolgálja. Sajnos az állam az ezzel kapcsolatos pluszköltségeket nem fedezi le. Márpedig nem kevés pénzről van szó.

- Beszéljünk az örömökről is, mert indul néhány fejlesztés az idén.

- Két nagy projekt kezdődik, mindkettőre a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán nyert pénzt a város. Az egyik az Egészségügyi Központ bővítése, a szolgáltatások bővítése, ami 300 millió forintos beruházás lesz. A másik a templomtér rendezése, felújítása, ami az előbbihez hasonló nagyságrendű összegből valósul meg. A tér Zalaszentgrót gyöngyszeme lesz. A nagyok mellett tervezünk kisebb fejlesztéseket is. S méltóképpen meg kívánjuk ünnepelni a várossá avatás negyedszázados jubileumát.

Tartalom átvétel